Skip to content Skip to footer

Hogyan lehet boldogabb és egészségesebb életünk? – A Harvard Egyetem kutatása

“A jó minőségű emberi kapcsolatok hatására boldogabb és egészségesebb életünk lehet”. Ezt a mondatot Dr. Robert Waldinger pszichiáter és a Harvard Study of Adult Development kutatásigazgatója mondta a virálissá vált, népszerű TED előadásában.

Az 1938 óta folyamatosan zajló vizsgálat a világ leghosszabb ilyen jellegű kutatása, ami a felnőtt életet vizsgálja és az ún. Great Depression (nagy gazdasági világválság) körül indult Amerikában.

“A kutatásunk azt bizonyította be, hogy akik a leginkább boldogultak az életük során azok voltak, akik elmerültek emberi kapcsolatokban, legyen az családi, baráti vagy közösségen belüli kapcsolat.” – mondja dr. Waldinger, aki a kutatás kezdete óta már a negyedik igazgató.
“A legtöbb információ, amit az emberek életéről szerzünk, azt onnan tudjuk, hogy megkérdezzük őket, hogy emlékeznek a múltbeli eseményekre. Azt is tudjuk, hogy az idő előrehaladtával sokmindent elfelejtünk abból, ami a múltban történt velünk és hogy néha a memóriánk bizony meglehetősen kreatívvá válik.”

Az elmúlt 79 évben a kutatók 724 férfi életét követték nyomon, minden évben megkérdezték őket a munkájukról, családi kapcsolataikról és az egészségükről.
Nem csak kérdőíveket töltöttek ki, de interjúkat is készítettek velük az otthonaikban, megmutatták az orvosi leleteiket, vért vettek tőlük, megröntgenezték az agyukat és a kutatók a gyermekeikkel is beszélgettek.
A résztvevők két csoportra voltak osztva. Az egyik csoport tagjai akkor kerültek be a kutatásba amikor a Harvard College másodéves hallgatói voltak és a II. világháború alatt fejezték be a tanulmányaikat, utána legtöbbjük beállt a hadseregbe. A másik csoport olyan fiúkból állt, akik Boston legszegényebb városrészeiből kerültek ki. Kifejezetten azért választották őket, mert a város legproblémásabb és leghátrányosabb helyzetű családjaiból származtak.

Miután többtízezer oldalnyi anyag állt rendelkezésünkre a kutatásban résztvevőkről, a legtisztább üzenet amit kiolvashattunk, hogy a jó minőségű emberi kapcsolatok hatására boldogabbak és egészségesebbek maradunk.

Három fő tanulságot emelhetünk ki, amit magunkkal vihetünk és megfontolhatjuk, hogy a saját életünkre vonatkoztatva tudjuk-e alkalmazni.

1. A szociális kapcsolatok jó hatással vannak rád

Waldinger szerint az első tanulság, amit magunkkal vihetünk, hogy a társas kapcsolatok jó hatással vannak ránk és a magány végzetes lehet.
Kiderült, hogy azok az emberek, akik kapcsolatban vannak családtagjaikkal, barátaikkal vagy valamilyen közösséggel, tovább élnek, mint azok, akiknek nincsenek szoros emberi kapcsolataik.
Waldinger azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy egy nagy csoport tagjaként vagy akár egy házasságban is érezhetjük magunkat magányosnak.

Azok, akik akaratukon kívül nagyobb elszigeteltségben élnek másoktól, boldogtalanabbnak érzik magukat. Egészségi állapotuk már korábban, ahogy belépnek a középkorúak táborába, romlásnak indul, agyműködésük teljesítménye is hamarabb csökken és várhatóan rövidebb ideig élnek mint a kevésbé magányos embertársaik.

Ma Amerikában minden ötödik ember magányosnak vallja magát. Ez a társadalomból való kirekesztettség példátlan járványa, ami évtizedek óta érlelődött – fogalmaz borúlátóan Waldinger. Amikor a televízió elterjedt és már minden háztartásban megtalálható volt, egyre kevesebb ember csatlakozott a saját közösségéhez vagy klubokhoz, járt templomba vagy végzett önkéntes munkát. Egyszerűen csak otthon maradtak és passzív élményeik voltak.
Ha innen ugrunk az időben és megnézzük mi történik napjainkban, azt látjuk, hogy az életünk kijelzők közé préselődik. Ez tovább gyengítette a társadalmi tőke jelentőségét. Az emberek még kevesebbet beszélgetnek egymással, kevesebbet járnak el otthonról. Az online kapcsolatok vezethetnek élő kapcsolatokhoz, de éppúgy vezethetnek a valós világban kialakított kapcsolatok hiányához is.

Lehet akár 1.000 ismerősöd is Facebookon, ha mégsincs senki, akit felhívhatsz az éjszaka közepén, ha segítségre van szükséged.

Waldinger azt javasolja, ha életünk magányosabb szakaszában vagyunk, keressük meg annak a lehetőségét, hogy hogyan tudunk társas kapcsolatokat kialakítani. Keressük meg azokat, akik hozzánk hasonlóan magányos élethelyzetben vannak. Jelentkezzünk önkéntesnek idősek otthonába vagy járjunk el olyan személyekhez beszélgetni, akik valamilyen oknál fogva nem hagyhatják el otthonukat. Számtalan lehetőség van, csak meg kell találni azt, ami hozzánk a legközelebb áll.

2. A kapcsolatokra is érvényes a mondás: minőség a mennyiség felett

A második fő tanulság amit a kutatás igazolt, hogy fontos a kapcsolatok minősége.

Valószínűleg mindenki hallotta már korábban a mondatot, hogy nem az számít, hány barátunk van, hanem, hogy milyen a közeli kapcsolataink minősége.
Amíg a bensőséges kapcsolataink védelmezőek, a konfliktusokkal teli, vonzalmak nélküli házasságok ártanak az egészségünknek, valószínűleg rosszabb hatással vannak ránk, mint egy válás. Az, hogy valaki ötvenéves korában mennyire elégedett a kapcsolatával, jobban előrejelzi, hogy milyen lesz az egészségi állapota nyolcvanévesen, mint a jelenlegi koleszterinszintje, mondja Waldinger. A jó és összetartó kapcsolatok úgy tűnik védőpajzsként is működnek az öregedés folyamatában. Azok a nyolcvanas éveikben járó párok, akik boldog kapcsolatról számoltak be, azt is elmondták, hogy azokon a napokon, amikor valamilyen fizikai fájdalmuk volt, nem vesztették el jókedvüket. Azoknál, akik boldogtalan házasságban éltek párjukkal, a fizikai tünetek mellett erősödő lelki fájdalmat is észleltek.

3. A jó kapcsolatok jó hatással vannak az agyra is

A harmadik pont szerint az erős kapcsolatok nem csak a testi egészségünkre vannak jó hatással, de a mentálisra is. A nyolcvanas éveikben járó megkérdezettek korai memóriavesztésről számoltak be azokban az esetekben, amikor úgy érezték nincs a környezetükben senki, akire számíthatnának. Azoknál, akiknek volt kihez fordulniuk a memóriájuk tovább maradt friss.

A pszichológiában biztonságos kötődésnek nevezik azt az érzést, amikor van egy vagy több személy körülöttünk, akire számíthatunk, ha a dolgok nehezebbre fordulnak. A biztonságos kötődés nem jelenti azt, hogy az adott kapcsolatban ne merülhetnének fel problémák. Néhány,  a kutatásban részt vevő nyolcvanas éveiben járó házaspár folyamatosan civakodott egymással, ez azonban nem volt hatással a memóriájukra, amíg egymás irányában meg tudták tartani a biztonságos kötődés érzését. Ez az érzés gyakran egy házastárs vagy egy családtag irányában alakul ki bennünk, de az igazság az, hogy sem házasság, sem a vérszerinti kapcsolat nem szükséges ehhez. Waldinger szerint ami fontos, hogy legyen legalább egy személy az életünkben, akire igazán számíthatunk és megtapasztalhatjuk vele egy igazán jó emberi kapcsolat egészséggel és jólléttel kapcsolatos előnyeit.

Ha szeretnénk boldogabban élni és erősebb, pozitív kapcsolatokat létesíteni, Waldinger azt javasolja, hogy cseréljük le a képernyő előtt töltött időt  emberekkel töltött időre.

Frissítsünk fel elhanyagolt barátságokat vagy tegyünk több energiát a meglévő párkapcsolatunkba például hosszú, beszélgetős sétákkal vagy keressük meg rokonainkat, akikkel évek óta nem beszéltünk.

Az emberi kapcsolataink zavarosak tudnak lenni, bonyolultak és a kemény munka, amit bele kell tennünk, hogy egyben tartsuk a családunkat vagy a barátainkat nem mindig szexi és elbűvölő, mondja Waldinger. És emellett egy életre szól.

Nemrég megkérdeztünk Benneteket, hogy mikor voltatok utoljára boldogok és mi az, ami boldoggá tett abban a pillanatban. Érdemes elolvasni és megfigyelni, hogy szinte kivétel nélkül mindenki elsők között hozza a társas kapcsolatokat, mint a boldogság egyik fő forrását.

Fotó: Unsplash

———-

Kövess minket Facebookon és Instagramon!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesülj legfrisebb tartalmainkról!



HozzászólásokHozzászólások bezárása

Szólj hozzá

project_fifty

Tudsz élni!

Iratkozz fel hírlevelünkre!