Skip to content Skip to footer

Hogyan nem tudom betartani a napirendemet?

7:50 – csörög az ébresztő, csukott szemmel lenyomom a szundit, nem lehet, hogy máris reggel van, soha nem voltam még ilyen fáradt

8:05 – kitámolygok a konyhába, bekapcsolom a kávéfőzőt, benézek a kamaszhoz, fején a paplan, a szemei félig nyitva és keserves arcot vág. 10 perced van, hogy beérj a suliba, mondom és nyomok egy puszit az arcára

8:15 – becsekkol az online órára, alul pizsama, felül pulcsi, az ágyban ül, én a reggelit készítem

8:30 – lábujjhegyen beviszem a kaját, aztán visszafekszem a saját reggelimmel és a bögre kávémmal az ágyba

9:50 – Jézusmária, hogy lehet már 9:50??

10:00 – átülök az asztalhoz a laptop elé pizsiben, megválaszolom az emaileket, intézem az ügyeket a vállalkozásban

11:30 – még nem jutottam el a fürdőszobába… a hajam is milyen, fogat sem mostam, pedig tegnap este elhatároztam, hogy első a zuhany

11:50 – ülök a kádban, felhívom Anyukámat, te a kádban ülsz délben? – meghallotta a csobogást, folyamatosan hívnak közben mások is, leteszem, felveszem, várj, visszahívlak, közben megpróbálok mozdulatlan lenni, ne hallják pancsolást

12:40 – elhagyom a fürdőszobát, tökéletes frizurával, illatosan, smink nélkül, ezt a produkciót reggel 9-re akartam befejezni

12:50 – nekiállok az ebédet összedobni

13:30 – ebéd az asztalon, kamasz menetrend szerint megérkezik, ebédelünk

13:50 – kamasznak becsöngettek, eltűnik a szobájában, leszedem az asztalt

14:00 – muszáj innom egy kávét

14:10 – kiülök az erkélyre kávézni, csörög a telefon, ebédidő van, nem veszem fel

14:25 – bepakoljam a mosogatógépet? Ahh, nincs is kipakolva, semmi kedvem hozzá, majd később, a mosatlan mindig megvár

14:30 – ülök a gép előtt, dolgozom., hogy kerültem már megint a Nike oldalára???

16:20 – nagyon kell pisilnem

16:25 – igyak még egy kávét? Nem, inkább vizet, basszus, egész nap elfelejtettem inni

16:30 – miért vagyok ennyire álmos? Leragad a szemem… berakok egy mosást, hátha felébredek

16:35 – csetelgetek

17:00 – ma sem úgy haladtam, ahogy akartam, totál csőd, fókusztartás kuka, na de majd most belehúzok

17:35 – Mami, éhes vagyok!

17:40 – újból a konyhában

18:30 – vacsora tálalva

19:00 – romeltakarítás a konyhában

19:30 – nézünk egy filmet? mindjárt, csak bepakolod a mosogatógépet, ne máááár, de

20:00 – filmet nézünk együtt, a végén pityergünk, ez egy gonosz film volt

22:00 – mindenki a saját szobájában videópartizik

23:30 – aludni kéne, szólok a kamasznak, fogat mosunk

0:00 – kipattannak a szemeim, hát ez marha jó, délután majdnem elaludtam, most meg nem tudok

0:05 – jó, akkor olvasok egy kicsit, hátha álmos leszek, kinyitom a könyvemet… valaki üzen, úgy látszik, ő sem tud aludni, válaszolok, üzengetünk, közben pár sort elolvasok

1:30 – jéééézusom, már hajnali fél kettő, hogy lesz meg a nyolc óra alvásom, kibírhatatlan leszek reggel, pedig holnap/ma sokkal jobban akarom csinálni

Nem mondom, hogy minden napom ilyen, de gyakran van ilyen is. Köze sincs ahhoz a napirendhez, amit olyan szépen megírtam magamnak. Elég gyakran szét vagyok hullva, de már nem hibáztatom magam, hogy nem tudom betartani a napirendemet. Elfogadom és megpróbálom szeretni magamban ezt is. Ez most ilyen, nem megy másképp. Nem vagyok gép, aki mindig tökéletesen működik. Nő vagyok, aki egyedül nevel egy gyereket és vállalkozást vezet a pandémiában. Tele vagyok szorongással, kérdésekkel és aggódással, amelyeket nem tudok csak úgy félretenni, amikor dolgozni kell. Csak egy dolgot tehetek, megtanulom elfogadni a helyzetet és a reakcióimat a helyzetre. Néha jobban megy, néha kevésbé. Amikor megy, örülök és megpróbálok rajtamaradni a sodráson, amikor nem megy, felismerem és megengedem magamnak, hogy tökéletlen legyek.

Fotó: Pixabay

. . .

A Lélek rovatunk további cikkeit ide kattintva tudod megnézni.

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket Facebookon és Instagramon is!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesülj legfrissebb tartalmainkról!

HozzászólásokHozzászólások bezárása

Szólj hozzá

project_fifty

Tudsz élni!

Iratkozz fel hírlevelünkre!